Cicáink

Roy (HU*Gallifrey’s Nathan Hale) és Moss (HU*Gallifrey’s Gathering Storm) norvég erdei cicák a Gallifrey’s tenyészetből. 2018. augusztus 27.-én születtek, ivartalanítottak. Roy jelenleg 6, Moss pedig 5,8 kg, tehát már nagyobbak, mint egy átlagos házimacska, de ez persze a norvégoknál nem meglepő.

Már piciként is annyira hasonlítottak egymásra, hogy második, közös nevük „Az Ikrek” lett. Messziről még mindig úgy tűnik, mintha nem lenne köztük különbség, de azért közelebbről nézve már találhatók foltok, csíkok, amik alapján megkülönböztethetőek. A fejük formája, és az arcuk sem teljesen egyforma, bár nehéz lenne leírni, hogy mi is a különbség. Leginkább úgy tudnám kifejezni, hogy Roynak nyíltabb, érdeklődőbb a tekintete, míg Mossé inkább tűnik szigorúnak.

Annak ellenére, hogy nagyon hasonlóak külsőre, rengeteg eltérés van a személyiségük között. A hónapok alatt sokat változtak, de a főbb jellemvonásaik megmaradtak azóta, hogy 4 hónaposan megkaptuk őket.

Moss a megfontolt, aki megfigyel mindent, majd csak azután cselekszik. Jóval kevesebb rosszaságot talál ki mint Roy, de könnyű belevinni a bajba, Roytól sok mindent eltanul.

Roy az energikusabb, bár időnként Moss is be tud pörögni rendesen. Játék közben olyan, mint egy tank, nem fél szinte semmitől, hatalmas energiával veti bele magát mindenbe. Kedvenc játéka a pecabot egy plüss halacskával a végén, de imád kartont szaggatni és labdázni is. Moss mindig is szerette a papírcetliket, de az utóbbi hetekben ez lett az abszolút kedvence. Bármi jöhet lényegében, vonatjegy, blokk, jegyzet, stb., ha talál egyet, akkor ellopja, és órákig képes vele játszani. Mindketten imádnak rovart üldözni, egymással birkózni, rohangálni, magasra mászni, és onnan nézelődni.

Viszont a legeslegjobb dolog a világon, ha új bútor, vagy csomag érkezik, esetleg valaminek megváltozik a helye. Ezek hosszú percekre, de van, hogy órákra lekötik őket, mert minden változást és új tárgyat fel kell fedezni, kipróbálni, bele- és ráülni.

Szeretnek játszani lényegében bármilyen lelógó dologgal, legyen az a ruhánk része, vagy a hajam. Utóbbira főleg Roy van rákattanva. Ehhez hasonló furcsaság, hogy imádják piszkálni a lábunkat a takaró alatt, de Roy ennek tetejében elkezdi nyalogatni, ölelgetni, és ha nagyon belemerül a dologba, akkor harapdálni is. Kora reggel erre ébredni nem igazán kellemes, szóval próbáljuk rávenni őket arra, hogy ha figyelemre, és simogatásra vágynak, akkor feküdjenek inkább mellénk.

Ami mindkettőjükben közös, hogy a legtöbb macska által nem kedvelt illatot szeretik. Szagoltattunk velük már sok mindent, de egyedül a kakukkfű miatt vágtak fintorokat. Meg is nehezítik a dolgunkat, mert így nem tudjuk őket távolt tartani tárgyaktól azzal, hogy beszagosítjuk a felületüket. Mivel minden új anyagot, vagy a közelükbe kerülő ételt előszőr megszagolnak, majd rögtön meg is nyalnak, kóstolnak, különösen oda kell figyelnünk, hogy mit hagyunk elöl. Sok, számukra mérgező étel illatától egyáltalán nem undorodnak, ha hagynánk, biztosan megkóstolnák őket.

Roy nagyon laza, szeret ölben lenni, hanyatt vágni magát, a hasát simiztetni, és az adagját ki is harcolja minden nap. Imád hátrafele lógni, és fejjel lefelé szemlélni a világot, miközben a kezünkben van. Moss ebben is visszafogottabb, ő is igényli a simogatást, de  nem követeli annyiszor, és csak akkor szeret ölben lenni, ha közben sétálunk vele.

Nagyon beszédesek, legtöbbször nem is nyávognak, hanem berregnek, és nemcsak egymás között, hanem velünk is így kommunikálnak. Sokféle változata van, máshogy beszélnek, ha örülnek valaminek, vagy ha frusztráltak, de külön hangja van a rosszalkodásnak is. Rendszeresen úgy buknak le, hogy meghalljuk őket a másik szobából, ahogy dumálnak közben.

Sokszor merül fel kérdésként a viszony közöttük, hogy bírja egymást két kandúr egy lakásban? Alapjában véve abszolút testvéries, baráti a viszonyuk, sosem volt komolyabb konfliktus közöttük. Ha vannak is feszültségek, akkor azokat lerendezik egy birkózással, kergetőzéssel, vagy csak egyszerűen külön töltenek pár órát a lakás két végében. Gyakran bújnak össze, mosdatják egymást, és együtt tervelnek ki, majd valósítanak meg rosszalkodásokat. Hetente mutatnak nekünk valamilyen újdonságot. 🙂 Mindez viszont nem jelenti azt, hogy nem látszódna valamilyen sorrend közöttük. Eleinte Roy dominánsabb volt, rendszeresen fújt, morgott, ha nem akarta megosztani a kedvenc játékát Moss-szal. Mivel ő volt a bátrabb, gyorsabb, így hamarabb tudott elfoglalni helyeket, megszerezni játékokat. Szerencsére ez egyáltalán nem hatott ki az evésre, minden probléma nélkül használtak közös tányért is.

Roy egy-két hónap alatt leszokott a játékok kisajátításáról, onnantól kezdve Moss is bátrabb lett sokkal. Jelenleg pedig úgy látjuk, hogy Moss lett kicsit dominánsabb. Nem fúj, vagy morog, de ha Roy játszik, akkor abba mindig bele akar szólni, Roy viszont békén hagyja fordított esetben. Moss az, aki első akar lenni mindenben, ő rohan elsőként, ha ennivalót kapnak. Valószínű ebben szerepet játszhat az is, hogy Moss jóformán behozta Royt a növekedésben.

 

Reklámok